Tisztulni látszik a kép, hogy hogyan is van ezekkel a bor-íz párosításokkal. Az a meglepő, hogy a nagy bor-étel párosítási alapelvek nem is működnek mindig olyan jól.  

A franc-nal azonban szerencsém volt, gyorsan összeálltak az ízek. Először kéksajttal próbálkoztam. Ez a sajt nagyon sok borral működik jól, sós, pikáns íze nagyon jól passzol a franc lágy ízével is. Mivel azt olvastam, hogy a paradicsom és sült zöldségek is jó párosai ennek a bornak, készítettem egy paradicsomos-kéksajtos bruschettát. Az édes paradicsomokat nagyon pici darabokra vágjuk, nyomunk rá fokhagymát, öntünk rá olívaolajat, sózzuk borsozzuk és tépünk rá friss! bazsalikomot. Ezt halmozzuk a serpenyőben pirított kenyérre, amit egy picit még megfokhagymázhatunk. Erre kerül rá a kéksajt. Hm, önmagában isteni, de szerintem a paradicsom túlságosan kihangsúlyozza a borban lévő savakat, így paradicsom helyett inkább egy eredei gombáskék-kéksajtos verziót tudnék elképzelni, vagy egy sima kéksajtos kenőkét. 

Vörösborhoz vörös húst, mondják, amiből úgy lesz vendégváró falatka, hogy arancinit készítünk belőle. Ez egy szicíliai különlegesség, amit egy kis egyszerűsítéssel gyorsan is elkészíthetünk. Darált marhahúsból, kevés répából, zellerszárból, hagymából, vörösborból, paradicsomszószból stb. sűrű ragut készítünk. Közben a rizst is kicsit ragacsosra főzzük, majd összekeverjük a raguval. Üssünk bele egy tojást, és formázzunk gombócokat, melyeket, tojásba és prézlibe panírozunk, majd bő olajba kisütünk. Ha egy darab sajtot is elrejtünk a gombóc belsejében, akkor az nagyon finom lesz.   

Évekkel ezelőtt még nem is igazán kedveltem a franc-t, túl lányosnak és selymesnek tartottam. Ma ez már nincs így, megszerettem ezt a kicsit savakkal, kicsit bársonyossággal játszó borocskát. Pont ez a kettősség juttatta eszembe, hogy valami olyat kellene kipróbálni hozzá, ami egyszerre édes is, sós is. Levágtam egy szelet fonott kalácsot, amelyre egy szelet keménysajt, majd lekvár került. Na, ez telitalálat! Én kékfrankos borlekvárral próbálkoztam, de más piros lekvár is jó lehet. Calabriaban a lilahagymalekvárt eszik sajttal, a napokban zajlott Villányi Prémium Bormustrán pedig josta lekvárral kóstoltuk a házi sajtokat.

És ha ezen az úton továbbhaladva szeretnénk még valami izgalmasat, akkor, mindenképp próbáljunk sós karamellát párosítani borunkhoz. Az interneten számtalan receptet találunk, én a vajat kihagytam belőle, viszont diót tettem bele. Úgy is tálalhatjuk, hogy sajtos ropogós tallérokra tesszük a karamella kupacokat.

Mi kerülhet még a vendégváró tálra? A gyümölcsök körül a kandírozott narancshéj és az aszalt szilva nagyon jó, ezért a szalonnába göngyölt szilva is jó lehet. Felvágottak közül a marha sonkát vagy a véreshurkát érdemes kipróbálni. Kevés vörösborhoz illik a csoki, de franchoz jól megy, mivel tanninban kevés borról van szó. Fűszerek közül a mentával izgalmas volt összekóstolni, sajtok közül pedig a kemény sajtok általában nem okoznak csalódást. Borkekszek közül is választhatjuk a bivalysajtosat vagy kecskesajtos diósat, de akár a nagyon csokis kekszet is.